Nem is olyan r�g m�g sok sz�l�szeti oszt�lyon csak szigor� mellfert�tlen�t�s ut�n, sz�jmaszkkal lehetett szoptatni, hogy meg�vj�k az �jsz�l�tteket a betegs�gekt�l. Otthon azt�n a sz�l�k sok�ig nem engedtek senkit a baba k�zel�be, hetekig nem vitt�k ki az utc�ra. Ma m�r egy kicsit lazult ez a katon�s fegyelem, de ezzel egyidej�leg el�t�rbe ker�ltek azok a vegyi anyagok (gy�gyszerek, fert�tlen�t� takar�t�szerek, antibiotikus szappanok, f�rdet�k), amelyek a k�rokoz�k meg�l�s�vel igyekeznek meg�vni a gyerekek eg�szs�g�t. Ezek haszn�lata l�tsz�lag higi�nikuss�, k�nyelmesebb� teszi a sz�l�k mindennapjait, hiszen eleinte kimaradnak az apr� fert�z�sekkel j�r� ny�g�s napok – �m ennek a k�s�bbiekben a gyerek is, a sz�l� is megfizetheti az �r�t. A test�nk tanul A szervezet v�dekez�rendszer�nek kialakul�sa hosszas �s bonyolult tanul�si folyamat eredm�nye. Magzati korban m�s jelleg� immunv�laszok �llnak el�t�rben, mint megsz�let�s�nk ut�n. A v�delmi rendszer �talakul�s�ban �ppen a k�l�nb�z� mikrob�k seg�tenek a legt�bbet. Egy r�sz�k az anyatejes t�pl�l�s hat�s�ra telepedik meg a b�lben, m�sik csoportjuk a gyerek k�rnyezet�b�l sz�rmazik – ha nem puszt�tj�k el �ket m�vi �ton. A mikrob�kat teh�t nem szabad ellens�gnek tekinten�nk, ezek ugyanis sz�ks�gesek az immunrendszer norm�lis fejl�d�s�hez. A betegs�geket nem tudjuk elt�ntetni a F�ld sz�n�r�l, de ez nem is volna c�lszer�. Jobb, ha megtanulunk egy�tt �lni vel�k. Erre az els� �let�vekben k�sz�l f�l szervezet�nk, amikor megismerkedik a k�rnyezetben minden�tt jelenlev� k�rokoz�kkal. Ha elmarad ez a tal�lkoz�s, a v�dekez�rendszer a k�s�bbiekben nem tudja majd megk�l�nb�ztetni, mi a term�szetes, �s mi az idegen. Arra pedig, amit idegennek v�l, k�s�bb ink�bb allergi�s reakci�val fog v�laszolni. Egyre t�bb kutat�si eredm�ny utal arra, hogy az allergia kialakul�s�nak okai k�z�tt igen el�kel� helyet foglal el a gyerek t�l�v�sa: az olt�sok, az antibiotikumok �s a fert�tlen�tett k�rnyezet. Az immunm�k�d�s a kisgyerekkorban �tv�szelt gyermekbetegs�gek (mint a skarl�t, kanyar�, b�r�nyhiml�) �s a „h�tk�znapi” kisebb-nagyobb fert�z�sek hat�s�ra terel�dik megfelel� ir�nyba. Nagyon is gyakori, hogy a k�h�csel�, n�th�s gyereket az�rt viszik orvoshoz, hogy a doktor „fel�rjon valamit”. Sokan azt gondolj�k, mindennek megvan a maga ellenszere, �s az a j� gy�gy�t�, aki tudja, mire mit kell adni. Ha azonban olyan esetben adunk antibiotikumot, amikor az illet� maga is le tudta volna k�zdeni a k�rokoz�kat, t�bbet �rtunk, mint haszn�lunk. A gy�gyul�s tal�n valamivel gyorsabb lesz, az �let k�nyelmesebb, de megvontuk a szervezett�l a tanul�s lehet�s�g�t. A v�rusfert�z�sek eset�n egy�bk�nt is t�k�letesen hat�stalan antibiotikumok emellett elpuszt�tj�k azokat a bakt�riumokat is, amelyek term�szetes mikrobah�ztart�sunk r�szei. �gy felborul az egyens�ly, s teret adunk az allergi�s reakci�k megjelen�s�nek. A h�ztart�si fert�tlen�t�szerek, az „antibakteri�lis” jelz�vel rekl�mozott szappanok, f�rdet�szerek, kr�mek hasonl� m�don befoly�solj�k a szervezetet. T�bb kutat�s is bizony�totta, hogy a kev�sb� steril k�r�lm�nyek k�z�tt, a term�szet k�zels�g�ben �l�, „igazi” falusi gyerekek v�dekez�rendszere jobban m�k�dik, mint az ugyanazon a vid�ken, de „v�rosiasan” berendezett k�rnyezetben lak� t�rsaik�. Hasonl� a helyzet a kisebb testv�rekkel is: hamarabb kezdik a betegesked�st, hiszen a nagyok sokf�le betegs�get hurcolnak haza, de hamarabb kialakul v�dekez�k�pess�g�k is, ez�rt a k�s�bbiekben kev�sb� lesznek betegesek. Seg�t� sejtek A fejl�d� magzatban ar�nyosan t�bb az �gynevezett Th2 (T helper 2) t�pus� feh�rv�rsejt. Megsz�let�s ut�n – j� esetben – a k�v�lr�l �rkez� k�rokoz�k hat�s�ra a Th1 t�pus� sejtek m�k�d�se ker�l t�ls�lyba. Ha a fiatal immunrendszer nem tal�lkozik el�g k�rokoz�val, tov�bbra is a Th2 immunv�lasz maradhat t�ls�lyban. A bakteri�lis �s v�rusos betegs�gekb�l val� f�lgy�gyul�s jellegzetesen Th1 t�pus� reakci�val j�r, m�g az asztm�s, allergi�s reakci� a Th2 sejtek m�k�d�se k�vetkezt�ben j�n l�tre. Ide�lis, ha az �t�ll�s idej�n (nagyj�b�l h�rom-�t �ves korig) nem befoly�soljuk mesters�gesen az immunrendszer m�k�d�s�t. Meg�rdemelj�k a t�r�d�st! Minden esem�ny nyomot hagy benn�nk, ezekre �p�tkez�nk tov�bbi �let�nkben. K�nnyebben betegsz�nk meg akkor, ha kellemetlen, jelent�s v�ltoz�s t�rt�nik az �let�nkben. A betegs�g ugyanis meg�ll�sra k�nyszer�t, megteremti a megfelel� k�r�lm�nyeket a v�ltoz�s �t�l�s�hez. A gyerek sz�m�ra a betegs�g m�g enn�l is t�bbet jelent: �t�li, hogy saj�t erej�b�l is k�pes lek�zdeni a neh�zs�geket. Fontos tapasztalat, hogy sz�lei ilyenkor is mellette �llnak. Ezt akkor �rzi igaz�n, ha val�ban �polj�k, mes�lnek neki, figyelnek r�, megteremtik a nyugalmat, gondoskodnak r�la, borogat�st k�sz�tenek neki. Ma m�r egyre kevesebben tapasztalhatj�k meg mindezt, hiszen az ut�bbi �vtizedekben alig akad gyerek, aki ne kapna mindj�rt l�zcsillap�t�t, antibiotikumot – ha kell, ha nem. H�tk�znapi betegs�g eset�n a legt�bb sz�l� nem �pol, hanem lemegy a patik�ba, �s vesz valamit, ami a gyereket „meggy�gy�tja”. Sajnos elfelejtett�k, hogy a m�ly sz�l�–gyerek kapcsolatnak fontos r�sze, hogy a k�nyelmetlen, neh�z dolgokat is egy�tt �lj�k �t, egy�tt oldjuk meg, mert mindez gazdag�t �s �p�t.