Egy kis szuri nem a vil�g! Mi�rt is kapja a baba? Hogy eg�szs�ges maradjon � is, �s az orsz�g is, ahol feln�. Az internetnek, az inform�ci� vil�gm�ret� �raml�s�nak kor�ban azonban egyre t�bb a sz�l�k k�rd�se.

A legt�bb olt�st els� �let�veinkben kapjuk, f�k�nt a gyermekkori fert�z� betegs�gek elker�l�se �rdek�ben. Az olt�s a szervezet v�dekez�k�pess�g�t hivatott fokozni. A tizennyolcadik sz�zad v�g�n Jenner dolgozta ki a himl�olt�s m�dszer�t, 1874 �prilis�ban pedig k�telez�v� tett�k a N�met Birodalomban. Ezzel megkezd�d�tt a mesters�ges immuniz�l�s t�rt�nete. Az olt�anyagok m�k�d�se, „hat�smechanizmusa” k�l�nb�z�. Passz�v immuniz�l�s eset�n m�r megbetegedett, vagy a betegs�ggel k�zvetlen�l vesz�lyeztetett ember kap m�s betegek (vagy �llatok) immunrendszere �ltal termelt ellenanyagot. A passz�v olt�s csak hetekre ad v�delmet, mert a szervezet lebontja az ellenanyagot. Ilyen p�ld�ul a kullancscs�p�s eset�n ut�lag adhat� olt�anyag. Akt�v immuniz�l�sr�l akkor besz�l�nk, ha a betegs�g k�rokoz�j�nak egy r�sz�t, vagy mag�t a legyeng�tett, esetleg az el�lt k�rokoz�t viszik be a szervezetbe. Ilyen p�ld�ul a gyermekb�nul�s ellen kiskan�llal adott Sabin-csepp, ami m�k�d�sbe hozza a szervezet v�dekez� rendszer�t, orvosi sz�haszn�lattal kiv�ltja az immunv�laszt, �s n�h�ny h�napt�l t�bb �vig terjed� v�detts�get ad. Az �jraolt�sok vagy term�szetes fert�z�d�sek fokozz�k a hat�st – ez�rt kap a gyerek bizonyos olt�sokb�l t�bbsz�r is �lete sor�n. Az olt�s seg�ts�g�vel v�dekez� rendszer�nk „t�mad�st” jelez, �gy szervezet�nk megteszi a megfelel� �vint�zked�seket: ellenanyagot termel, �s a mem�riasejtek seg�ts�g�vel r�gz�ti is az elj�r�s m�dj�t. A legk�zelebbi val�s fert�z�s eset�n azonnal megkezd�dhet a v�dekez�s, �gy a k�rokoz�knak nincs m�djuk elszaporodni �s t�neteket okozni. V�laszra v�rva A jelenlegi magyarorsz�gi rendszert vil�gszerte irigylik az orvosok �s j�rv�ny�gyi szakemberek, hiszen, ahogy �k fogalmaznak, n�lunk „teljes az �toltotts�g”. Olvas�ink leveleib�l azonban az der�l ki, hogy – a vitathatatlan el�ny�k�n t�l – a sz�l�k szinte semmit sem tudnak a gyerekeiknek beadott k�sz�tm�ny hat�konys�g�r�l, a v�detts�g id�tartam�r�l, a lehets�ges sz�v�dm�nyekr�l. Szinte mindenki �gy gondolja p�ld�ul, hogy az olt�sok �letre sz�l�, t�k�letes v�delmet adnak az adott betegs�gekkel szemben. Pedig a legt�bb gyerekkori v�d�olt�s csak 85-95 sz�zal�kos hat�konys�g�, soknak a v�d�hat�sa id�vel cs�kken. K�rd�ses m�g az olt�sok id�z�t�se. Egyes v�lem�nyek szerint bizonyos olt�sokat t�l hamar kapnak meg a magyar kisbab�k: az els� h�napokban az any�t�l a magzati �let sor�n kapott immunv�delem f�l�slegess� teszi a korai olt�sokat, �s egyben cs�kkenti hat�konys�gukat. M�sr�szt: egyes t�l kor�n adott olt�sok �pp addigra vesz�tik el hat�sukat, amikor a legnagyobb sz�ks�g lenne a v�detts�gre. A korai olt�s mellett az sz�l, hogy �pp ebben a korban legvesz�lyesebb elkapni a gyermekbetegs�geket, teh�t minden eszk�zzel cs�kkenteni kell a fert�z�d�s es�ly�t. R�ad�sul: az els� h�napokban a baba immunrendszere m�g fejletlen, ez�rt nem reag�l hevesen az olt�sra, ritk�bban alakulnak ki sz�v�dm�nyek. Mindenkinek tudnia kellene Ha �sszesz�molom, hogy h�rom fiam az elm�lt tizenn�gy �vben h�ny k�l�nf�le betegs�g ellen kapott olt�st, igen magas sz�m a v�geredm�ny. M�gsem tudom a v�laszt a k�vetkez�, szerintem alapvet� k�rd�sekre: *Mi�rt �ppen most kapja az adott olt�st, illetve mi�rt �s mikor kell megism�telni? *Mit tartalmaz az olt�anyag? *Mi�rt kap egyszerre t�bbf�le betegs�g ellen is olt�st? *Milyen kock�zatokr�l kell tudnom sz�l�k�nt? *Pontosan milyen vesz�lyei vannak annak a betegs�gnek, ami ellen oltott�k? *F�ld�nk mely orsz�gaiban �s milyen ar�nyban fordul el� ma ez a betegs�g? *Mennyi olt�si sz�v�dm�nyr�l tudnak az elm�lt t�z �vben? *Mennyi id�re ad v�detts�get az olt�s? *Milyen v�detts�get adna az �tv�szelt betegs�g? *Az elm�lt �vekben h�ny kor�bban oltott szem�ly betegedett meg a v�detts�g megsz�n�se ut�n? Rem�lem, a j�v� �tja az, hogy minden csal�d t�j�koztat� f�zetet kap az olt�sokr�l m�r a gyerek sz�let�se ut�n a sz�l�szeten. �gy van ideje t�j�koz�dni �s tov�bbi k�rd�seket feltenni, ha felmer�lnek ilyenek. N�metorsz�gban, Sv�jcban (�s nyilv�n sok m�s fejlett orsz�gban) ez a szok�s. Ezek az orsz�gok nem dicsekedhetnek akkora „�toltotts�gi” ar�nnyal, mint mi, �s minden �vben sz�mos gyerek �tesik a kanyar�n, rubeol�n, szam�rk�h�g�sen. wur Gyakorlat a nagyvil�gban Teljes olt�si k�telezetts�g csak egyes volt szocialista orsz�gokban l�tezik. Ha a gyerek nem kapja meg az olt�st, ez p�nzb�ntet�st, b�rt�nb�ntet�st, illetve a gyerekek �llami gondoz�sba v�tel�t vonhatja maga ut�n. Az Egyes�lt �llamokban meglehet�sen sok az aj�nlott olt�s, de a magas „�toltotts�got” nem a sz�l�k b�ntet�s�nek kil�t�sba helyez�s�vel �rik el, hanem „teljes k�r� t�j�koztat�ssal”, vagyis a m�di�ban megjelentetett inform�ci�t�meggel. Ugyan minden�tt jelzik, hogy vannak bizonyos kock�zati t�nyez�k, de emellett bemutatj�k azokat a betegs�geket, amelyeket olt�ssal meg lehetne el�zni. K�l�n hangs�lyozz�k az �llampolg�ri felel�ss�get, amivel jobban meg lehet fogni egy �tlag amerikait, mint ha h�sz �v b�rt�nnel fenyegetn�k. Ugyanakkor sz�mos oktat�si int�zm�ny csak abban az esetben veszi fel a gyereket, ha megkapta az aj�nlott olt�sokat. D�l-Eur�pa egyes �llamaiban, Ausztri�ban, Franciaorsz�gban �s a Benelux �llamokban van n�h�ny k�l�n�sen aj�nlott olt�s (�ltal�ban a dift�ria, a tetanusz �s a gyermekb�nul�s elleni). Ha ezeket nem kapja meg a gyerek, ezekben az orsz�gokban is eltilthatj�k bizonyos k�z�ss�gek (�llami iskola, �voda) l�togat�s�t�l, de alap�tv�nyi int�zm�nyekbe j�rhat. A legt�bb �llamban nincs olt�si k�telezetts�g, a sz�l� maga d�nti el, hogy elfogadja-e az aj�nl�sokat, �s maga felel�s az – esetenk�nt s�lyos – k�vetkezm�nyek�rt is. Az olt�si rend is meglehet�sen elt�r�. A legt�bb orsz�gban nincs BCG-olt�s, �jsz�l�ttkorban semmif�le vakcin�t nem alkalmaznak, az els� kombin�lt olt�s a m�sodik, harmadik h�napban t�rt�nik, de a sz�l� is d�nthet �gy, hogy k�s�bb induljon az olt�si program. Van olyan orsz�g, ahol olt�sok n�lk�l is ugyanolyan szintre cs�kkent egyes fert�z� betegs�gek el�fordul�si ar�nya, mint a szomsz�dos �llamban, ahol oltottak. A probl�ma nagyon �sszetett, az ok-okozati �sszef�gg�sek n�ha k�vethetetlenek, a kutat�sok eredm�nyei sokszor ellentmond�sosak. Hat�sok, mell�khat�sok Term�szetes ig�ny, hogy az olt�s vesz�lyess�ge a megel�zend� betegs�ghez k�pest eleny�sz� legyen. Az olt�s nem �rtalmatlan beavatkoz�s, olt�si reakci�k, sz�v�dm�nyek j�hetnek l�tre, �s �gynevezett olt�si balesetek k�vetkezhetnek be. Az olt�si reakci�k szinte mindenkin�l megjelennek: helyi b�rp�r, duzzanat, rossz k�z�rzet l�phet fel. Ezek �rtalmatlan k�s�r� t�netek, nem kell vel�k orvoshoz fordulni. Az olt�si sz�v�dm�nyeket �s baleseteket viszont jelenteni kell az olt�st elrendel� hat�s�gnak, n�lunk az �NTSZ-nek. A beteget term�szetesen kezelik, �s a tapasztalatok alapj�n megfontolj�k a k�vetkez� olt�sok bead�s�t. Olt�si sz�v�dm�nyk�nt kialakulhat v�szes allergi�s reakci�, amit az olt�s hat�anyaga vagy �ppen az olt�anyagban l�v� adal�kanyagok (tart�s�t�k, viv�anyagok, mint p�ld�ul az alum�nium, a csirkeembri�-feh�rj�k) okoznak, illetve s�lyos helyi gyullad�s, kering�si zavar. J� lenne, ha a sz�l�k ismern�k a sz�v�dm�nyek t�neteit, hiszen csak ez esetben ismerik fel a bajt, �s viszik vissza a gyereket az orvoshoz. Az �les, fejhang� s�r�s �s a hirtelen alusz�konys�g nem minden sz�l�ben kelt aggodalmat, hiszen az olt�ssal j�r� f�jdalommal magyar�zz�k, illetve a nyugtat�s l�zcsillap�t� hat�s�nak tulajdon�tj�k, pedig ezek a t�netek az agyvel� �rintetts�g�re utalhatnak. Olt�si balesetr�l akkor besz�l�nk, ha az olt�anyag hib�s (m�rgez� vagy �ppen „t�l j� �llapotban l�v�”, virulens k�rokoz�kat tartalmaz), vagy ha a bead�s m�dja, esetleg az adag nem megfelel�, �s ez eg�szs�gk�rosod�st okoz. Ilyesmire term�szetesen egyre ritk�bban ker�l sor, m�gsem �rt, ha a sz�l�k tiszt�ban vannak a t�nyekkel. Magyarorsz�gon az olt�anyagok ellen�rz�se szigor�bb, mint Eur�p�ban �ltal�ban. Olt�sokra sz�ks�g van! Egyes olt�sok id�z�t�s�n – de nem a bead�s t�ny�n! – v�ltoztatni kellene, �s fognak is, mint ahogy az orvostudom�ny egy�b ter�letein is tapasztalhatunk fejl�d�st az �jabb �s �jabb kutat�si eredm�nyek ismeret�ben. Nem gondolom, hogy a t�rsadalom eg�sze �rett lenne n�lunk arra, hogy eld�ntse, melyik olt�st adassa be. Ugyanakkor f�l�, hogy abban az esetben, ha a k�telez� v�d�olt�sokat nagy sz�mban nem kapn�k meg a gyerekek, ism�t nagy j�rv�nyok lenn�nek, mint r�gen. Kanyar�, rubeola, mumpsz ellen semmif�le orvoss�ggal nem rendelkez�nk, ezeket ugyanis v�rusok okozz�k. A rubeola ugyan �rtalmatlan gyermekbetegs�g, de ha v�rand�s anya kapja el, gyereke vak, s�ket, sz�vbeteg lehet. N�h�ny �ve Ukrajn�ban volt dift�riaj�rv�ny, N�metorsz�gban pedig kanyar�j�rv�ny, s�lyos esetekkel, ez is hozz�tartozik a korrekt t�j�koztat�shoz. Dr. Veres G�bor gyermekgy�gy�sz Seb a BCG-olt�s ut�n A kisl�nyom BCG-olt�s�nak helye cs�ny�n begyulladt, ami h�emelked�ssel, nyugtalan alv�ssal j�r imm�r harmadik h�napja. Egy �jszak�t m�g k�rh�zban is t�lt�tt�nk, de a teljes kivizsg�l�s alkalm�val mindent rendben tal�ltak. Ennek ellen�re a gennyes seb csak egyre n�tt. V�gre kifakadt, rem�ltem, hogy ezzel v�ge, de sajnos �jb�l meggy�lt. Akkor azt mondt�k, ki kell v�gni, ez meg is t�rt�nt. A h�emelked�s azonban m�g mindig nem m�lt el. Az orvos azt mondta, mostan�ban egyre t�bb bab�nak lesz ilyen a BCG-olt�sa, a v�d�n� szerint viszont vagy �gy megered egy kisgyerek olt�sa, vagy �jra kell sz�rni. Mi az igazs�g, �s mit tehetek, hogy v�gre megsz�nj�n a f�jdalom �s a cs�nya seb? T. T�mea, �rd Kismama: A BCG-olt�s jelenleg m�g minden csecsem� sz�m�ra aj�nlott v�d�olt�s Magyarorsz�gon k�v�l sok m�s orsz�gban is, ahol a t�d�v�sz, latin nev�n tuberculosis (tbc) m�g el�fordul. Tudnia kell, hogy ez a sz�zad els� fel�ben m�g „magyar betegs�gnek” is titul�lt fert�z�s napjainkban sem vesz�tett jelent�s�g�b�l, a vil�gban ez a m�sodik olyan fert�z�sb�l fakad� hal�lok, ami miatt az emberek meghalnak! Magyarorsz�gon lass�, de folyamatos a fert�z�ttek sz�m�nak emelked�se, els�sorban a hajl�ktalanok �s a s�r�lt immunrendszer�ek k�z�tt. Teh�t az jelenleg fel sem mer�l, hogy a j�v�ben ne kelljen v�dekezn�nk ellene. A csecsem�kori olt�sok jelenlegi tud�sunk szerint sajnos nem adnak �letre sz�l� v�delmet, de megv�denek a k�t legvesz�lyesebb kisgyerekkori form�t�l, a g�m�s agyh�rtyagyullad�st�l �s a miliaris tbc-t�l. Bizony, igen ritk�n, de el�fordul olyan eset, mint az �n kisl�ny��, ahol az olt�si reakci� hevesebb, mint �ltal�ban. Annak ellen�re, hogy m�g f�l�ves korban is van l�that� nedvedz�s, ez a folyamat j�indulat�, �rtalmatlan, biztosan meggy�gyul, �s az �vek m�lt�val minim�lis heget fog csak h�trahagyni. Nem az olt�anyag min�s�g�n m�lik, hogy kialakul-e ilyesmi, hanem a kisbaba reakci�k�szs�g�n, ami �n�kn�l kicsivel �l�nkebb volt az �tlagosn�l. Tudom, hogy ez nem vigasz, de m�g az is el�fordul n�ha, hogy az olt�s k�vetkezt�ben megnagyobbodik egy h�nalji nyirokcsom� is, amit ki kell venni, esetleg ki is fakadhat – �m mindezek csak azt mutatj�k, hogy az illet�, ha t�lz� k�s�r�jelekkel is, de v�dett� v�lt. Azt tan�csolom teh�t, hogy legyen t�relemmel, a BCG-olt�si reakci� biztosan hamarosan meg fog gy�gyulni. Szaktan�csad�: Dr. M�szner Zs�fia gyermekinfektol�gus, Szent L�szl� K�rh�z, Budapest �ssze�ll�totta: Sz�dy Judit